HTML

Nincs egészséges ember, csak rosszul kivizsgált el

könyvek

Friss topikok

Linkblog

Stlisztika

2011.05.03. 08:32 marlonbrandy

 

Stíluseszközök és alakzatok kislexikona
Szatmári István
 
 
 
A szerző olyan gyakorlati célú, közvetlenül felhasználható kötetet jelentetett meg,
amely hozzásegít bármilyen mondanivaló helyes és szép, valamint hatásos megfogalmazásához,
illetve költemények, szépprózai művek, újságcikkek megértéséhez.
 
A Stíluseszközök és alakzatok kislexikona című munkájával - mintegy a Stilisztikai lexikon) és az Alakzatlexikon (Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2008. ) sajátos elegyeként - rendkívül hasznos, szinte nélkülözhetetlen segédeszközt alkotott Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, aki már eddig is számos nyelvészeti és stilisztikai könyv és tanulmány szerzője volt. Ezúttal olyan gyakorlati célú, közvetlenül felhasználható könyvet jelentetett meg, amely hozzásegít bármilyen mondanivaló helyes és szép, valamint hatásos megfogalmazásához, illetve költemények, szépprózai művek, újságcikkek, a legkülönfélébb szövegek megértéséhez. Ez a kislexikon újdonságot is jelent: efféle munka ugyanis először tárgyalja az alakzatokat. Mit lehet megtudni az ábécérendben tárgyalt stíluseszközökről és alakzatokról? Elsősorban a rövid meghatározásukat, a jellemző vonásaikat, de ami a leglényegesebb, a felhasználásuk módjait: mikor, milyen célból használhatjuk fel őket, hogy fogalmazásunk igazán megfelelő legyen. A szerző minden stíluseszközt, alakzatot a legváltozatosabb szövegekből vett példákkal világítja meg: szerepel itt vers, széppróza, újságcikk, mindennapi beszéd, táji nyelvhasználat, sőt még szleng is. Általános gyűjtőkörű-, iskolai- és szakkönyvtárak számára ajánlott kötet.
 ISBN: 978-963-9902-61
Szathmári István nagyon sokoldalú nyelvészeti-stilisztikai tevékenységét köteteiből és tanulmányai, cikkei sokaságából jól ismeri a nyelvésztársadalom. a magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései című könyvével egy újabb hasznos olvasmányt nyújt .... különösen az 50-es évektől viszont a köznyelv és különösen a beszélt nyelv hat az irodalmi nyelvre. hatásai a következőkben jelentkeznek: sok új dolgot megnevező szó keletkezik; elterjednek az argó és a durva stíluseszközök .
Lexikonunk, a szó legtágabb értelmében, a retorikai ismeretekben való eligazodásra azonban eddig nem volt. Sok mindent meg lehetett találni Szathmári István stilisztikai szójegyzékében (Szathmári 1961), később a Szabó–Szörényi-féle Kis magyar retorikában (1988), újabban a Szathmári István szerkesztette Stilisztikai lexikonban (2004), majd az Alakzatlexikonban (2008), illetve legújabban a Stíluseszközök és alakzatok kislexikonában (2010). Ezek azonban csak bizonyos részeit érintették a retorikának, elsősorban az alakzatok (figurák) és a szóképek (trópusok) területét. A Világirodalmi lexikon (1970–1995) szócikkei adták talán a legteljesebb képet a retorikáról, de természetesen egyéb, irodalmi ismeretek közé beékelt szócikkekben és sokszor egymástól merőben különböző felfogásban.
Bevezetése szubjektív vallomás a stilisztika tárgy művelésének okáról és arról, hogy a kibővült funkcionális stilisztika mint szemlélet és módszer azért vállalható, mert mindig képes a megújulásra azáltal, hogy be tudja olvasztani magába a mai nyelvtudomány eredményeit.
 
A Rákosi-korszak a stilisztikát száműzte a hazai közép- és felsőoktatás területéről. A "visszatérést" Fábián Pál, Szathmári István és Terestyéni Ferenc közös munkája, A magyar stilisztika vázlata (1958) jelentette, amelyet a mindmáig alapforrásként, kézikönyvként, tananyagként használt magyar stilisztikatörténeti antológia, a Szathmári István által gondozott, A magyar stilisztika útja (1961) követett. A Szabó Ervin Könyvtár néhány éve elkészítette az ún. hiánykönyvek listáját, amelyben a Szathmári-kötet a legtöbbet keresettek között szerepel.  
A kötet közérthető formában részletesen ismerteti a stilisztikai kategóriákat, illetve a stílussal összefüggő fogalmakat. Tárgyalja az olyan széles körben ismert szakszavakat, mint az ellentét, hasonlat, megszemélyesítés stb. A szaktudomány körébe tartozó kevésbé ismert terminusokat is magyarázza, pl. antonomázia, enallagé, metalepszis.
A funkcionális stilisztika szemléletének és eljárásmódjának megfelelően közli egy-egy stílusjelenség meghatározását, felsorolja lehetséges fajtáit. Megadja a jelenségek stilisztikai funkcióit, azaz stílusértékét. Hatásukat szépirodalmi példákkal, próza- és versrészletekkel gazdagon illusztrálja.
A lexikon segíti a szépirodalmi és egyéb művek megértését, valamint elemzését, esztétikai értékelését. Fogalmazás közben támogatja a hatásos és szép kifejezésmód kialakítását.
A Stilisztikai eszközök …. haszonnal forgathatják az érettségire készülő diákok, a főiskolák és az egyetemek magyar szakos hallgatói, a tanárok és mindenki, akit a stilisztika egy-egy kérdése érdekel.
 
Kerekes Tamás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://autodidaktaazakionmagatolmarha.blog.hu/api/trackback/id/tr702873657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása