Blikk.hu
Egészen 1990-ig, három évtizeden át tároltak szovjet atomtölteteket Magyarország területén – derül ki abból a Puskalövés nélkül című könyvből, amit a rendszerváltás előtti utolsó hadügyminiszter, Kárpáti Ferenc írt.
1985-től 1990-ig volt hadügyminiszter |
– Az 1960-as évek második felében szovjet–magyar kétoldalú megállapodást kötöttek arról, hogy a Szovjet Hadsereg atomtölteteket tárolhat Magyarország területén – állítja könyvében a volt miniszter, aki 1985–90 között töltötte be a posztot. – Én erről hivatalosan akkor szereztem tudomást, amikor kineveztek. Ekkor döbbentem meg igazán, mert kiderült, hogy a magyar katonai vezetésnek nincsenek pontos ismeretei erről, nincsenek beavatva az atomtöltetek tárolásával kapcsolatos tennivalókba. A bázis parancsnoka közvetlenül a moszkvai vezetés alá tartozott.
Atombunker A Kab-hegy lábánál lévő objektumban tárolták a robbanófejeket |
A Duna fedőnevű tárolót a Kab-hegy lábánál építették fel. A környékbeliek csak találgatták, hogy mi lehet ez, hiszen az objektum személyzetén kívül senki nem tehette be a lábát az épületbe. A föld alatt két atombiztos létesítmény lapult. Szerelőcsarnokok, speciális szállító járművek részére készült garázsok, 92 lakás, orvosi rendelő, étterem is volt az objektum területén.
A szovjet nagykövet 1989-ben tájékoztatta Németh Miklós akkori miniszterelnököt, hogy határozatot hoztak arról: kivonják az atomtölteteket Magyarországról. A rakétákba szánt robbanófejek szinte pontosan 30 évig pihentek a Nagyvázsony melletti bázison.
A szovjet nagykövet 1989-ben tájékoztatta Németh Miklós akkori miniszterelnököt, hogy határozatot hoztak arról: kivonják az atomtölteteket Magyarországról. A rakétákba szánt robbanófejek szinte pontosan 30 évig pihentek a Nagyvázsony melletti bázison.
Koccintós Kárpáti Ferencet a magánéletben közvetlen emberként ismerik- |
Kárpáti Ferenc könyvében a romániai forradalomról is ír. Az ottani eseményekről mindent első kézből tudott, hiszen jó viszonyban volt a román nemzetvédelmi miniszterrel, aki a forradalom kitörésekor nem volt hajlandó a felkelők ellen bevetni a hadsereget. A román minisztert emiatt kivégezték, amit öngyilkosságnak tüntettek fel.
Rendszerváltó legendák – A rendszerváltáshoz jó néhány legenda kötődik, amelyekről most kiderül, mennyi az igaz belőlük – mondta Sipos Attila, a könyvet megjelentető Duna Kiadó főszerkesztője. – Az egykori miniszter úgy érezte, ideje tisztába tenni ezeket a dolgokat a magyarországi atomtöltetek történetétől a munkásőrség rendszerváltás idején tanúsított magatartásáig. Ez idáig egész Kelet-Európában nem volt olyan írás, amit rendszerváltás előtti miniszter írt volna a korszakról. A Puskalövés nélkül című könyv a könyvhét alkalmából jelenik meg, a kiadó standján már június 2-tól kapható. |
Bittó Ákos
